Liza Szösszenetek (Berni a "keresztanyu :))) ) hozzászólásai

Fel kellett volna tolni a seggébe a telóját! Krémmel vagy olajjal, mindegy.😀

Kultúrák találkozása #2- Japán (1).még kezdő erotikus masszór koromban jött egy itt élő japán srác. masszázs közben a telefonja a fejénél volt, folyamatosan pittyegett. Meg kellett álljak, míg válaszol rá. Aztán folytatás. Meglehetősen kellemetlen, amikor az ember lánya folyamatosan ki van zökkentve a mozdulatsorból, ahogy kétlem azt is, hogy így a vendég el tudna lazulni, mint amire eredetileg számított... Kb 4-5 üzenetváltást követően jött volna a fordulás. Na, itt elpattant a cérnám: És a levezetést hogy kéred? válldobásban vagy külső gáncsban??? Mi??? -kérdezte. Mondtam: ha nem teszed el azt a q.rva telefont, ebből választhatsz! Mi, európaiak súlyos pénzeket fizetünk azért, hogy megtanuljuk a kultúrátokat, sportotokat, világszemléleteteket, meditációtokat, nyugalmatokat, Te meg idejössz, és elqurvulsz! rohanó, gyökér európai leszel, aki letojik mindent és mindenkit!Eltette a telefonját...

Kultúrák találkozása #1Egyszer volt egy német vendégem. Nos, a német az a nyelv, amit 13 éven át tanítottak, de ha nem muszáj, nem szólalok meg. Így némi kezdeti "mix" nyelv után, de felvettem a fonalat lassacskán, az "ich vernstehe alles, aber ich antworte langsam. Sehr langsam" indítás után...A program eltelt, bár nem érezte magát nagyon otthonosan (előfordul az ilyen), így javasolta, hogy a következő találkozóra hozza a saját pendrive-jat, a saját kis zenei összeállításával.Így is történt.Pendrive csere, és hadd szóljon a kedvenc zenéje. rajtam ne múljon... Így német popzene szólt legközelebb, aminek a dallamával nagy bajom nem volt... Csak éppen a legszebb, legromantikusabb Goethe vers is úgy hangzik hochdeutsch nyelven, mint egy Wermact induló... Szóval, vegyes érzésekkel, de nem avatkoztam bele a "keverőpultba"...Megkérdezte a program végén, hogy hogy tetszett a zenei aláfestés?Nyilván, annyira nem vagyok jó színésznő, mint Blaha Lujza, és lehet, elejtettem egy-két izomrángást....Megkérdezte: nem tetszett? Nem szoktál német zenét hallgatni?Dehogynem!- mondtam.- Csak egy kicsit más stílusban...-És milyenben? Erre felcsillant a szemem, elrohantam a mobilomért, és felcsaptam a youtube-ot. Majd nagy lelkesedés közepette elindítottam neki Rammstein ikonikus dalát: Ohne dich-Stalingrad...Döbbenten ült. Megszólalt:- Hát, én ehhez öreg vagyok!mire én: Ugyan már! egy 1943-as sztori a dal klipje! dehogy vagy öreg hozzá!Sokkot kapott. Pedig ehhez a nyelvhez ez a stílus illik... Nem is értem....

Boldog Új Évet Kívánok drága Rókatündér!Hozzon sok új szösszenetet az új év!

"Ami nem öl meg, az megerősít!- kivéve a polóniumos tea, mert az megöl a g*cibe!"- mondtam, majd önhatalmúlag lefeleztem a szívgyógyszerem adagját a mellékhatások és az orvosom hosszú szabadságának tekintetében....

Mifelénk se volt kíméletesebb az időjárás.Kis városunkban máskor már hamar megindult az eltakarítás szórás, nem várták meg hogy nagyon ellepje az utakat a hó, kibabráljon a fagy. Figyeltem is mikor jönnek mifelénk, bár nagy koncentráció nem szükséges mert eléggé jól hallani már a gép közeledtét is.😁 Ugyan csak két centis volt a hó, de ónos hullás jött rá. Ilyenkor már bizony szórtak előtte is régebben. De most semmi! Később a netes hír oldalon olvasom nem indultak a gépek mert a városüzemeltető Kft nem vett üzemanyagot! Amúgy direkt, ezzel zsarolva a várost! Elképedtem amikor ezt olvastam.Olvasom aztán a polgármester posztját, négyszer kezdeményezte a Kft vezetőjének leváltását többféle súlyos szabálytalanság miatt. De politikai okokból nem sikerült leváltani! Ez bizony nem korunk kihívása hanem a politikának, egyes képviselőknek az emberekkel a helyi lakosokkal való szórakozása. Mert nekik nem a lakosok számítanak csak a szavazatuk. Most azokat is jól meg szívatták akik a helyi ellenzőkre szavaztak anno. A hó és a jég mindenkinek, minden embernek egyformán csúszik!😂😂😂 Amúgy a polgármester azonnal menesztette a Kft vezetőjét a városüzemeltetés dolgozói pedig kézimunkával végezték a síkosságmentesítést!Az egészben az a szerencse hogy nem volt tartós mínusz így aztán az ónosból sima eső lett, és ma reggelre minden elolvadt.

Az időjárás mint olyan, tőlünk független... S pont ezért a kevesek egyike , mely az ember befolyását úgy veszi mint a karaván mely csak halad bárhogy is ugassanak a kutyák ! Az elmúlás a négy évszakban nyomon követhető, egyikünk sem ússza meg :( Sokunk itt a tavasz hírnöke, mások a nyarat képviselik, az ősz is jelen van, a tél a negyedik etap.. Oda is elérkezünk egyszer mindnyájan . Csodálatos hogy a mi égövünk ilyen változatos, ezt ne feledjük, talán jobb lenne a szubtrópusi, esetleg trópusi állandó? Nekem az ősz a kedvenc évszakom, de a többi is csodálatos valamint szükséges is. Egy év így teljes. Már bontottunk saját eltevésű dolgokat, a speiz tele van...Igy leszünk mi is, ha érett gyümölcsöket hozzunk, valaki lát bennünk valami eszenciát,begyüjt, eltesz az utókornak, s egyszer jót mondanak rólunk is, mint arról a barackról, szilváról, fügéről melyet a saját fánkról szedtünk és tettünk el,hogy a randa esős napokon megízesitse keserűségünket is talán :)

Viszont az egyiptomiak és a rómaikat élen jártak ebben.... Ez valamelyest jó hír, csak ahhoz le kellene szállnunk a magas lóról....

Hát ja. Korunk kihívása az extrém időjárás lesz. Már nem egyszerűen zsákokat kell majd pakolni, hanem meg kell majd tartani a szakadó vizet a száraz hosszú nyarakra. A mezőgazdaságot is gyökeresen át kell alakítani, sőt az életünket is. Ehhez felvilágosult, szolidáris, közösségi életforma kell majd, ez az atomizált roncstársadalom erre nem lesz képs.

Kicsiny falunkban, ahol lakom, van egy természeti erők által "szponzorált" néphagyományunk, amikor a legklasszabb szállóigék keletkeznek.Köztudott, hogy ha árvíz van, finoman szólva Budapest "alárendeltjei" vagyunk, ami azt jelenti, hogy szigorúan csak és kizárólag a lakott területet lehet védeni. (később megtudtam, hogy bizonyos vízállás felett azt sem, tehát a kirendelt katonák, katasztrófavédelmisek az evakuálásra és a gátunk megsemmisítésére vannak mellénk vezényelve, és nem zsákokat cipelni)A 2006-os árvíznél onnan lehetett tudni kis falunkban, hogy kik a szingli csajok, hogy azok a kiskatonák fele fordulva arccal, ülve a homok kupacokon, hajtogatták a zsákokat.... :)Mint minden ilyen nagy eseménynél, ilyenkor is természetesen két táborra szakad a falu. Persze, nem a katolikusok mennek a reformátusok ellen, meg az alvégiek a felvégiek ellen, vagy az őslakosok a "gyüttment betelepülők" ellen. Az a békeidők sportja...Nem. ilyenkor vannak a buzgómócsing optimisták, akik megszakadásig kint dolgoznak a gátakon, és vannak a "mentsük a menthetőt" pesszimisták, akik maradnak a faluban, és a kocsmahivatalok készleteit próbálják óvni a károktól. Na, persze, nem úgy, hogy a pincéből a padlásra cipelik a rekeszeket... Ülnek a teraszon, és ha már az alkohol az emberiség ellensége, hősiesen pusztítják is rendesen, időnként megtűzdelve egy "mindmeghalunk!" csatakiáltással...Eközben a szorgos "hangyák" kint a faluhatárban harcolnak az idővel és az elemekkel...Történt egy ilyen alkalommal az egyik szállóige:Vártuk az akadozó ellátást. (nem nehéz volt akadozni, mert addigra szárazföldön sehogy sem lehetett megközelíteni minket. csak hajóval vagy helikopterrel) Szóval, ültünk a homokkupacon... Kérdezi az egyik "munkafelügyelő": - Mi a gond, miért ültök? Válaszolt valaki: Mert nincs zsák! Erre felugrottam: NINDZSÁK???? Hol???? Na, b+! Még ez is??? Nincs elég bajunk?????A másik szitu:A mérnök, aki a gátak építésének felügyeletére lett felkérve, szakszerűen elrendelte, hogy a nagy, homokot szállító gépeket olyan kőműves szakember irányítsa, aki (azon túl, hogy józan), még ért is hozzá....A többi, szintén kőművességben jártas személy pedig rakja a zsákokat kötésbe, a meghatározott piramis formában.Na, itt volt a gond, hogy többi... Mert vagy a fentebb említett pesszimista táborban védték a belterület közösségi helyeit, vagy valahova szublimáltak. (különben is egy kis faluról beszélünk, nem jut minden utcára két kőműves)...Így maradtak az autószerelők, hentesek, és egyéb, kőművességben kevésbé jártas személyek a speciális művelethez. Persze, meg sem mertünk mukkanni, mert olyan kategorikusan kijelentve jött a parancs, hogy ha elkezdünk ott akadékoskodni, hogy kinek mi a szakmája, tuti agyvérzést kap a mérnők, hogy ott kell nekünk gyorstalpalót lezavarnia az első éves szakmunkásból, mikor közben vészesen fogy az időnk... Szóval: kussoltunk és sűrűn bólogattunk....Miután a szaki hallótávolságon kívül került, megkérdezte a gáton ügyködő hentes:- Milyen kötésbe rakjam a zsákokat?Visszaszóltam: Kovalensbe, B+!!!!

Húúúú, gyerekek! Micsoda időjárás volt tegnap! Nem tudom, látott-e valaki hókotrót (én utoljára kb 1 hónappal ezelőtt találkoztam velük, az Árpád hídi felüljárón az éves kötelező gyakorlatukat tartva), de mifelénk, fenn, északon sehol semmi....Nemcsak a hó maradt meg, de arra kezdett esni ez az ónos trutyi is.... Mindenesetre fenekestől felforgatta a világot: az ateisták buzgón imádkoztak, a vallásosak meg sűrűn káromkodtak....

A szelek szárnyán!😆

Haza :) Hajtott a gázturbina :)))

Én is mindig fosok az ilyen szituációktól. Haza értél foltmentesen? 😆

Pillanatnyi győzelem is győzelem, a helyzet adta kihívást legyőzted!😁😁😁

Tegnap gondoltam egy merészet. Pontosabban kettőt.Az egyik, hogy vannak bizony olyan cukik, akik miatt bevállalom, hogy a háztartási problémáimat 1 nap alatt fogom megoldani. Azaz a szombat előre egyeztetve bizony "munkanap"... A másik, hogy ha már kimozdulok a 4 fal közül, miért ne kössem össze a kellemest a kellemessel? (azaz hazafele egy szaunázás pont útba esik)A szaunában elkövettem azt a hibát, hogy mindent az egészségre tettem fel, azaz: gyümölcs, víz... Valahogy mégsem voltak kompatibilisek egymással, így rám jött egy iszonyú hascsikarás... De mivel az öltözői mosdó annyira nem diszkrét, különös tekintettel az ajtó alján lévő mintegy 5-7 centis résre, és hallottam, hogy az öltöző ajtaja folyamatosan ki-becsukódik, lépések, neszek... stb... Szóval kénytelen voltam a szaunázási szeánszomat kb a 2/3 rászánt időnél megszakítani, és vihar gyorsan megindulni hazafele....A kis öreg (pa)thalia-mmal a francia komótos tempóhoz képest meglehetősen erős ritmust diktáltam. A 60-as táblánál egy bömös bazi nagy valami andalgott előttem szigorúan 54-gyel. Mivel a teljes kilátást kitakarta előlem, időnként balra húzódva megpróbáltam kikukucskálni mögüle... Megunva a kacsázásomat, mikor szabadnak látta a sofőr az utat, korrekt módon egy jobbra indexszel jelezte, hogy húzzak a francba mögüle a a négykerekű csűrdöngölő járással...Vissza hármas, kövér gáz, és totál nagy mellényűnek éreztem magam, hogy "minek olyannak egy ilyen és ekkora kocsi, aki csak tájnézegetésre használja"....Még búcsúzóul udvariasan megköszöntem, majd benéztem a visszapillantóba: egy jobbra indexszel épp lekanyarodni készült a puszta közepén létesített bömös szervizbe...Csóóóóri.... pedig látszott a kocsin, hogy nemrég gurult le a gyártósorról...Én meg egy "sántával" versenyeztem.... Így nem nehéz nyerni....

Elmászkálnak erre-arra, gurulva kerekükön vagy oldalra borulva melyiknek hogy esik jól.

Ja, akkor ma délután én is kuka leszek, úgy tervezem. De estére megjavulok.

A kukák már csak ilyenek.... Elmászkálnak, aztán meg nem találnak haza....

😂😂😂Klasszikus történet: Elfújta a szél...