ÚRIEMBER vagy SEM? :) hozzászólásai

Amennyiben az "úriember" fogalma alatt a Rebeka által körülírt kultúrált vendég értendő, akkor természetesen mindannyiunknak bele kellene tartozunk.

Ha arányokat keresünk, szerintem nem az egyszerű százalékos arányt kell alapul venni, mert gyanítom, ha csak minden tizedik vendég tajparaszt, a negatív élmények akkumulálódnak, és egy idő után betelik a pohár.

Üzletpolitikai logika alapján, nem hiszem , hogy sokan a nyilvánosság orrára kötnék az arányokat, ami panasz fel-fel bukkan rendszeresen, az inkább a jéghegy csúcsa.

Érdekelne a lányok véleménye: Kb. milyen arányban fordulnak elő a normális (nem hibátlan, de vállalható) és a kellemetlen (a nem küldöm el, de jobb lett volna ha nem jön - és rosszabb) vendégek? Akit már a telefon alapján visszautasítasz, az nem számít, az nem vendég.

Hölgyeim és Uraim!

Amit Rebeka leírt, az véleményem szerint a normális emberi viselkedés meghatározása.

Az, hogy ezt itt ebben a szűk körben "úriembernek" hívják, ránk nézve elég kínos, a lányoknak annál kellemetlenebb...

Vagy egyszerűen nem akarják szembesíteni az illetőket azzal, hogy mekkora tróger parasztok, mert ha a Rebeka által leírtak tartoznak a normál, átlagos kategóriába, akkor az gáz.

M.

Nem, alapvetően nem a rejtőzködésre értettem. Viselkedésre, kommunikációra, hozzáállásra gondoltam. Ezekben a lehet ugyan némi tettetés, ahogy fejlődnek, de attól még valóban jobbá teszik az életet,

Lehet nem a "legszerencsésebb" elnevezés,mármint a korrekt viselkedésre(úriember),de tényleg 100% igaz amit Rebeka írt.
Sok, nagyon sok a hanyag pasi, ti lányok tapasztalhatjátok leginkább ezt meg ! De a férfi köz.WC-ben ........,.hát? ! Milyen legyen ?
Minimális rendszerető,szava tartás,pontosság,pénzügyi korrektség,diszkréció,és elsősorban tisztelet a női nemnek...............
Ostromoljuk a "várat "mi férfiak,de nem kell szétb@szni,lerombolni,máshogy is be lehet venni, mennyivel más és könnyebb is ,ha a hosszas "viadal "után ,egyszer csak kapitulál,kitárul a "várkapu",és bezúdulhat a sereg..................Mekkora az az öröm !

Lehet, hogy csak én nem értem, de talán vannak még páran itt akik nem értik , mi ezen a nevetséges?

Catshak. ....ugye nem szeretnéd, hogy leírjam? .....baromi jó a memóriám, bármikor fel tudok idézni akármilyen élményt.

Én azt gondolom, hogy az a gáz, hogy Úriembernek számít, aki bemutatkozik ha felhív telefonon, megjelenik időben a randin, ha késik ill nem tud jönni jelzi. Megfürdik rendesen, használja a szájvizet, tisztelettel bánik velünk. Most hirtelen ezek jutottak eszembe. Na szóval ezek olyan alapvető dolgok amiket egy 6 éves gyerek is tud !!! És az a gáz, hogy aki ezeket betartja már Úriembernek számít, holott itt csak alap etikettről van szó. Igen van elvárás és legyen is, mert nehogy már egyesek csak azért mert fizetnek nekik lehessen mindent ? Késni, vagy bepiálva megjelenni, húgy szagú kukacot oda lógatni, h ugyan kapja már be számomra meg ez a nevetséges felnőtt meglett " Férfiaktól " ... Igen is van aki megválogatja mert saját magát megtiszteli annyira mint Nő, hogy mindenáron nem kell neki a lóvé. De az magas elvárás amit fent leírtam ? Sztem nem... Alap..

Sokáig vacilláltam, hogy csatlakozzam-e a fórumhoz, de alább megjelent egy-két izgalmasabb megközelítés, amikre szeretnék reagálni. Az én elképzelésem szerint ugyanis "úriembernek" lenni nem társadalmi vagy gazdasági/közigazgatási ranghoz ill. szerephez kötött dolog, inkább privát, morális ill. kulturális választás kérdése - ami bizonyos tekintetben, bizony, áldozat-vállalással jár, ám épp emiatt nem is üres, képmutató szerepkör (az a piperkőc illetve a ficsúr).
Az úriember szerintem első sorban őszinte, korrekt, nagyvonalú és egyenes, ha mással nem, önmagával és a legszűkebb környezetével szemben. Tiszteletadása nem üres udvariaskodás vagy opportunista haszonlesés, hanem természetes ellenpontja annak a tiszteletnek, amit a környezetétől minimálisan elvár. Igényes önmaga és környezete felé, művelt (ehhez nem kell gazdagnak vagy magasan iskolázottnak lenni), képes kulturált keretek közt, kifinomultan véleményt formálni, elveihez hűen (most nem akarom idekeverni Kantot, de...) viselkedni az ágyban és a vacsoraasztalnál, fesztiválon és egymagában is. Illetve nem fényezi magát önelégülten, de nem esik az álszerénység bicskanyotogató vermébe sem.

Ami a dolgok felvállalását illeti, szerintem egészen más kérdés. Menthetetlenül képmutató világban élünk, ez tény, viszont ennek a csapdájából kikerülni úgy a legegyszerűbb, ha egyszerűen nem teszel olyasmit, ami miatt szorongva titkolóznod kell, ami miatt azok, akik fontosak számodra az életedben, megtagadnának. Saját példánál maradva nem tudnám elképzelni, hogy olyasvalakivel éljem le vagy kössem össze az életem, akivel nem tudjuk normálisan megbeszélni, hogy alkalmasint ki milyen pornót szokott nézni, vagy tágabb értelemben, aki előtt az életem bármilyen apró vagy nagyobb részét titkolnom vagy tagadnom kellene. Nyilván nem avval fogok munkainterjúra menni bárhova, hogy hirdető lányokhoz járok randizni, de ha mértékadó kérdésként akármilyen szituációban előkerül, letagadni se fogom. Nem dicsekszem vele (nyilván az itteni, hellyel-közzel "anonim" közösség szokásrendje elég különleges e tekintetben), mert úgy gondolom, az, hogy két vagy több ember mikor, hol és miért szexel egymással, az kizárólag a résztvevőkre, meg esetleg az azok töretlen bizalmát élvező kevesekre tartozik, vagy még utóbbiakra sem (ahogy nem osztom meg minden jöttmenttel azt sem, hogy milyen eredményem jött a bőrgyógyásztól vagy az urológiáról, leszedték-e épp a fogkövem, milyen szagú a hónaljam, vagy rendben van-e az egészséges anyagcserém). Aki az ilyen típusú luxusszolgáltatásokkal eltöltött szabadidős tevékenységeim alapján elítél, vagy ezeken csámcsogna, azt nagy százalékban hipokrita nyárspolgárnak tartom, a véleményét nem vitatom, de nem is adok rá sokat.

Mindezzel elérkeztünk voltaképpeni point-omhoz, miszerint egy úriembert nem a külső megítélés tesz azzá (az megint más, az simán az úr), hanem igenis a saját erkölcsi és magaviseleti integritása.

A lányok elvárása,hogy csak úriembereket elégítsenek ki nevetséges.

Úrnak születik az ember,ez nem tanulható.

Aki nem ad tiszteletet a másiknak, az nem is kap. Max. szemben valami olyasmit, de a háta mögött köpnek egyet. Én soha nem tudtam úgy sietni, hogy a cég portásával ne fogjak kezet. Ő volt az első akivel találkoztam a cégen belül.

Lucius...amiről én beszéltem az a felvállaláshoz kötött Úriember definíció. Nah..azzal nem értek egyet. Amit te írsz az nyilvánvaló. Nemcsak ebben a titkos világban, de a kinti világban is. Ahhz hogy megbecsüljenek téged, neked is meg kell becsülnöd a szolgáltatódat legyen az bolti eladó, pincér, stbstb.

Azt, hogy fejleszt, nem a lelkiismeretre és a jellemre érted, hanem a színlelési, elkerülési, rejtőzködési technikákra, ugye?

Kedves Enci! Szerintem nincs teljesen igazad. Az úriemberség is nagyrészt a külső megítélés függvénye. Úgy értem ezt, hogy egy úriembernek (legalábbis ebben a minőségében) nem annyira lelkiismeret-, mint inkább megbecsültség- és szégyenvezérelt a viselkedése. Ezért nem okozott a régi úriembereknek problémát, hogy műintézményekbe járjanak, titokban, és általában a diszkréció is erről szól: a társadalmi megbecsültség megőrzéséről és a szégyen elkerüléséről.

Érdekes módon ennek az oldalnak a belső kis világa is elégé megbecsültség- és szégyenvezérelt. Rangok vannak, amelyek kifejezik, hogy ki mennyire megbecsült itt, de vannak szégyenrangok, és a hirdetői válaszok is érdemben befolyásolják a beszámolóírók itteni megítélését. Egyszóval: ez egy zárt, diszkrét kis világ, viszonylag védve a külső társadalmi megítéléstől, de megteremtve a saját belső megítéléseit. Néha ezek elég kemények, de nem biztos hogy rossz így. Szerintem ez sokat fejleszt és civilizál a vendégeken és a hirdetőkön is.

Nemhogy a"lányokhoz"járást ,sokkal egyszerűbb dolgokat sem vállal fel az ember..............,ha úri,ha nem ! A világ nem működne,ha mindenki mindig őszinte lenne.Álca az utcán,a munkahelyen,sokszor otthon is,talán itt a lányoknál nem kell,remélhetőleg !
A bevett társadalmi szokások(jók,vagy rosszak)segítik a viszonylagos "békés " egymás mellett élést. Őszinteség ? Nem a boldogulás útja.Ezzel nem állítom,hogy "csak "hazugsággal kell élni,de sok mindent jobb megtartani magunknak. Így vagyok ezzel a "lányokhoz"járással..............Ne legyen már senki annyira naiv,hogy azt higgye,hogy hasznára válna egy párkapcsolatnak,ha ilyesmi kiderülne az egyik félről ! Nem biztos,hogy boldogít a minden tudás.

Karak! Ez megint nagyon ingoványos talaj, hogy az ember vállalja-e tetteit a nyilvánosság előtt. A konkrét témánknál maradva ez szerintem nagyjából képtelenség a jelenlegi társadalom keretein belül. Majd talán 50 vagy 100 év múlva megérik rá az emberek többsége, hogy erről a dologról nyíltan és őszintén lehessen beszélni, vagyis ne kelljen titkolni, jelenleg azonban a legtöbb ember hihetetlenül képmutató illetve álszent ha erről a témáról van szó, így érthető módon szinte senki nem vállalja fel a nyilvánosság előtt, hogy lányokhoz jár. Én egyébként nagyon szívesen élnék egy olyan társadalomban, ahol ez teljesen elfogadott lenne és se maguknak a lányoknak, se a hozzájuk járóknak nem kellene szégyenkezniük emiatt, és nyugodtan mesélhetnének róla ismerőseiknek, barátaiknak, de nem tudom, hogy valaha is eljutunk-e erre a szintre.

Hűűűhaaa! :) Édespofáim..úgy látom, valahogy belekeveredtünk a morál-megítélés-megélés problémakörébe... :D Nem..nem értek egyet azzal, hogy a morál-megítélés kérdését ide kell hozni, ugyanis szerintem ez a szezon keverése a fazonnal. Nagyon függ az egyén társadalmi helyzetétől, családtól, egyebektől, hogy felvállalja-e és ha igen, akkor ki előtt teszi meg ezt. Nem értek egyet. Magyarul, én úgy gondolom, hogy attól, mert a feleség nem ismeri pl. a csúszka vagy a lingam masszázst és emiatt egy férj szolgáltató segítségét veszi igénybe (a férj egyébként boldog házasságban él, csupán ez az apróság hiányzik az életéből, esetleg ismeri az etikettet és a tisztelet fogalmát is, ez lehet az életében egy olyan titok, amit nem kell mindenképpen megosztani a környezetével, hiszen nem minden környezet tud elfogadó lenni ezzel a témával kapcsolatban, idegenként, ufo-ként megvetéssel tekintenének rá nagy valószínűség szerint. Ez a fórumtéma nagyon hosszan ért a fejemben, nagyon nagy szükségét éreztem a létrejöttének, kérlek benneteket, ne keverjetek bele más fórumtémákat, ennek semmi értelmét nem látom. Köszönöm! :)

Karak81: "Egy úriember ismérve szerintem az is, hogy vállalja a tetteit a nyilvánosság előtt is, nincs takargatni valója a társadalom által elfogadott normákkal szemben."
Ezek szerint úriember az, aki maximálisan konformista. Azon túl, hogy berzenkedem a konformizmus ellen, az sem tetszik, hogy ez így teljesen társadalomfüggő. Japánban én egy nyers bunkó lennék, Arábiában viszont egy férfiatlan puhapöcs, akit a nők dróton rángatnak. Másrészt a mai magyar társadalomban is vannak olyan normák, amelyek szerintem szégyenünkre válnak, és nem vagyok hajlandó követni őket, sőt, mindenkit le beszélnék róla. Ebben a kontextusban nem akarok úriember lenni ebben a társadalomban.

Alapjában véve jól látjátok az Úriember "definícióját".Kár ennyire mélyen belemenni különböző korok elvárásaiba.............
2017-et írunk ! Már a kifejezés is sokak számára tartalom nélküli. Ma mikor a szavak elvesztik eredeti jelentésüket,sajnos nem csak változik a köznyelv, de rohamosan torzul,nem is lehet elvárni mindenkitől,hogy tisztában legyen ilyen " mihasznaságokkal" !
A mindennapokban a viselkedést "felnőtt"(?)korra már el kellett volna sajátítani,gondolom.Ismét csak magam ismétlem:minden otthonról indul..........Az onnan hozott viselkedés kultúrát ösztönösen elsajátítjuk. A későbbi közeg (iskola,közösség,munkahely is befolyásolhat,de az alapok akkor is alapok! És nem utolsó sorban a genetika. Így elég nehéz meghatározni mi kell egy "Úriember" kialakulásához.
Ajánlanám inkább a "tisztelettudó" ember kifejezést,bár ez is avítt sokak szemében ,mi az hogy tisztelet ? Mit és kit tisztelni és miért ? Ez is megérne egy fórumot..........