ÚRIEMBER vagy SEM? :) hozzászólásai

Vénkecske! Tanulj már meg végre az orrodnál tovább is nézni, légyszíves. Emzéperiksz le is reagálta. S jól reagálta le, mivel ő értette amit írtam. Nem egyszavakat hanem mondatokat, szókapcsokatokat használok. Ennyi hozzám a használati útmutató. Tényleg teljesen félreértesz nem viccből írom folyton. .. (igen, fogom a fejem)

Csak nem kaptam érdemi felvilágosítást,mitől vagyunk mi ,férfiak ,ösztönlények ? Ne kérj meg itt olvasásra,hadd ne keresek most ilyen poszttraumás stresszről szóló tanulmányt ....
Ami érdekes,többször kereszteződtek a véleményeink(csak),de nagyon, és állandóan azt véled ,hogy "szándékosan értelek félre"....
Távol áll tőlem. Ha nem értek veled egyet akkor mit csináljak ? Ennyi csak a gond,de ezt te szándékosságnak véled.Kár.

Nyilván szándékosan értesz félre. Nyugodtan olvass a poszttraumás stresszről, izgalmas olvasmány lesz. Egy jelenségre reagáltam. Egyébként bàrki létrehozhat fórumtémát ha van egy kérdés amit szeretne kicsit kibeszélni.

Kedves WW, Ismét átfedés van az e világi elképzeléseink között.............
Ne legyünk már ennyire "kirekesztőek" ! Ösztönlény, a férfi ? Ha igen fejts ki bővebben ,akár egy új fórumban,talán inkább ide illene, mint sok más........
Ha hasonlót hallanál a nőkről(szőke nő),téged is zavarna az általánosítás,gondolom. Nem vitatom ,sokunk valóban "vaddisznó", vagy ösztönlény,ahogy jellemzed,de én sem általánosítok egy Hölgyet..........Minden tiszteletem az övéké.De egyenlő "bánásmódot " kérek , hasonlóan a mi irányunkban is.Köszönöm .

Még annyit. Hogyha a lány nincs abban a helyzetben, hogy leállítsa, de ezt már nem igazán akarja, és jelzi, de hatása nincs, az onnantól már erőszak!

Sejtettem, hogy ez így van. Erre írtam valahol, hogy van közöttünk néhány "vaddisznó".

Emzéperiksz. ...sajnos itt jön képbe a férfi mint ösztönlény esete. A lány ilyenkor nincs abban a helyzetben, hogy leállítsa, inkább a hagyd magad hamarabb szabadulsz elv lép életbe.

Továbbra is az a véleményem, hogy a randi elején érdemes tisztázni - akár részletekbe menően is -, hogy mit szeretnénk. Nekem is meséltek a lányok erőszakba hajló kényszerfranciáról. Minden lány maga dönti el, hogy mi meddig mehetünk el. Megbeszélni, megbeszélni, akkor mindkét fél számára jobb lesz az együttlét!

Ami erőszak, az túlmegy azon a bizonyos határon és mindenképpen elítélendő.

Egyik lánnyal megbeszéltük, próbálkozik a mélytorokkal.
Most, hogy visszagondolok, nem is jó a példa, mert én voltam alul, és ő kűzdött az öklendezéssel, részemről nem volt kényszer, ennek ellenére megsajnáltam, és mondtam: inkább hagyjuk.
Az együttlét végén jelezte, hogy kár volt megijednem az öklendezéstől, még bírta volna, és már majdnem sikerült.

A dolgok kendőzetlen nevén nevezése gyakran nem lehetséges, vagy csak úgy, ha durvák és tiszteletlenek vagyunk. Vagy finomkodók. Vagy gyerekesek. Vagy tudományoskodók, irodalmiskodók stb. Ahogy az alábbi, egy régebbi fórumban idézett cikkben is olvasható
https:/www.nyest.hu/hirek/hogy-hivod-a-hogyhijjakod-nemi-szervek-es-tabuk
https:/www.beszamolok.com/lap/csoport_uzenofal/index.php?oldal=4&csid=1000678&bs=1

A szoláltatók úrinők, úrilányok? A szó eredeti értelmében biztosan nem. A szolgáltató kifejezéssel nevén nevezzük a dolgot? Nem mert ezzel elrejtjük őket az ezerféle más szolgáltatást végző szolgáltató közé. Nem tudjuk nevén nevezni a dolgokat. Persze, ha legdurvább szavakat használnánk, azzal is félrecsúszna a dolog. És nem csak azért mert bántó volna, hanem egyszerűen - sok szempontból - nem stimmelne. A lányok... Ez sem jó szó. Biztos, hogy nem mind lányok, bőven lehetnek itt asszonyok is... Tehát: ŐK nagyon sokféle szempontból érdemelnek tiszteletet. Mint emberek, mint komoly teljesítményt nyújtók, a mi örömünkért erőfeszítést tevők, mint korrekt üzletfelek, mint szépségek, mint nők, mint számos különböző jó tulajdonság hordozói stb. Mindezekért a megnevezésekben sincs helye durvulásnak. Ezzel viszont csorbát szenved a dolgok néven nevezése.

Erre csak annyit: ami "kényszer",legyen az ebben az esetben akár mély torok (bár a lány önmagát kényszeríti rá),már rég nem az Úriember-Úrilány kategóriába tartozik ! Ne legyünk már álszentek........... Bizonyos határon túl nem az. Hányszor hallani közismert rossz fiúkról, bűnözőkről a megfogalmazást: "az úriember pofán vágta ,kiverte a fogát,stb.!!!!! Lóf@sz és esti fény,nevezzük nevén a "gyereket" ! Annyira szánalmas ez az általános "jó pofizás"..........

Talán nem jellemző, de nem is kizárt.
Partner függő. Az öklendezéssel együtt is lehet a tűrő képesség határán belül maradni, de még fokozottabban kell figyelni a másikra.

Úriember úgy viselkedik, hogy a partnere úrinőnek érezhesse magát.

vajon ezt öklendezős kényszerfrancia igénybevételekor meg lehet-e valósítani?

Utolsó sorod mindent "megmagyaráz"..............

Kedves Caulfield! Ha ez a párbeszéd a mai magyar nyilvánosság szabályai szerint működne, azt hiszem, már kezdhetném is bizonygatni, hogy nem vagyok nőverő. :)))

Az "úriember" szót én nem használtam a hozzászólásomban, mivel úgy gondoltam, hogy - legalábbis a dialógus fő áramában - túl vagyunk ezen, és valami sokkal általánosabb morális alaphoz jutottunk. Ami pedig az ellentmondást illeti, az szerintem túlmutat a szolgáltatás és igénybevétele aktuális társadalmi megítélésének kérdésén. Mert igen, a közvélemény mindig álszent, reflektálatlan és következetlen; de ezt a tevékenységet nem csak a jelenlegi felszínes közvélemény tekinti problematikusnak, hanem az emberiség történetében nagyjából mindig problematikus volt. Ráadásul nagyon sokan racionálisan végiggondolva, különféle ideológiai kiindulópontokból levezetve, elvi alapon tagadják, hogy morálisan hibátlan volna.

Mi nyilván nem ítélgetjük egymást. Miért is tennénk? Mindnyájan ugyanazt tesszük, és nyilván mindenkinek megvan a maga háttértörténete. A lányok sem ítélnek meg minket, legalábbis itt biztosan nem, hiszen nem rontják az üzletet, és nekik is mind megvan a maguk története. Nem akarok én sem senkit bántani. Az állításom csak annyi, hogy van morális feszültség a dologban, amivel mindenki megküzd valahogy, hogy a pozitív énképét megőrizhesse. Van aki próbál nem belegondolni, Te - ha jól értem - a társadalmi megítélést tagadod, mint akár csak részlegesen is érvényes viszonyítási pontot, én meg - úgy tűnik - azzal csökkentem a feszültséget, hogy ezen filózok - ha ennyire foglalkoztat, akkor biztos rendes ember vagyok a mélyen. :D

Amiért az előző hozzászólásomat igazából beírtam, az tényleg annak az ironikus, de ugyanakkor nagyon is lelkesítő volta, hogy még itt is a szeretetparancs érvényesülésére lehet bukkanni, természetesen az adott tevékenységrendszer keretei között. :)

Persze talán szerencsésebbek, akik nem gondolják túl a dolgokat. :) Ők viszont talán nem is írnak ide semmit. :P

Ismét telitalálat.................!

Éss itt a pont :D

A lányok részéről megfogalmazott vágy, kérés, hogy a vendég legyen "úriember", - gondolom én - egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy bánj velük emberként, nőként és ne szexuális használati tárgyként. Még akkor is, ha lényegében erről szól a történet. Nyilván van közöttünk néhány vaddisznó, de ez szerencsére nem általános. Azért járunk hozzájuk, hogy kedvünk szerint kielégüljünk. Ezt viszont a kölcsönös tisztelet megadása mellett is elérhetjük. Hogy a gondokat elkerülhessük, a randi elején minden esetben , abban a bizonyos egymásra hangolódási 10 percben, beszéljük át akár részletekbe menően is, hogy mit és hogyan szeretnénk! Ha így járunk el - az én tapasztalatom alapján bizton mondhatom -, hogy felszabadult és nagyon kellemes együttlétben lesz részünk. És a lányban is egy jó érzés fog kialakulni, hiszen pontosan azt és úgy adta, amit mi kértünk, igényeltünk. Egy ilyen randi után nagyon-nagyon jó érzésekkel telve távozhatunk.

Kedves LuciusA! Érdekes gondolatmenet. Úgy látszik mindig újra és újra visszatér ez a valós vagy vélt ellentmondás, ami ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele és az úriemberség fogalma közt húzódni látszik. Én egyszer már korábban is leírtam, hogy szerintem a két dolog nem zárja ki egymást, persze tudjuk, meglehetősen relatív, hogy ki mit ért úriemberen. Én most is csak azt tudom mondani, hogy elsősorban nem a társadalom megítéléséből kellene kiindulnunk. Meglehetősen álszent dolognak tartom, hogy a lányokhoz járást mindenki milyen mélységesen elítéli, az meg még manapság is sokfelé természetes (vagy legalábbis szemet huny felette a társadalom), hogy a férj veri a feleségét és / vagy a gyerekeit. Ha feltenném a kérdést, hogy ki a nagyobb "úriember", aki lányokhoz jár, vagy aki veri otthon az asszonyt, szerintem egyértelmű lenne a válasz.

Engem se ?