Szerelem a vendég és a szolgáltató között. <3 :) hozzászólásai

Ez azért, komoly, érett férfihoz illő vélemény, nem is értem a másik fórumban írt írásaidat a pénz hatásával kapcsolatban!

En azon velemenyen vagyok, hogy a szerelem hosszú távon úgysem létezik, van boldogsag érzés amely hullámzik ellenben van szeretet es megbecsülés es ennek alapjan a közös élet akkor működhet ha nem két "fél" ember keresi a masik felét, hanem két kialakult es kellően megformalt egyéniség tudatosan elismeri egymás erényeit es hibáit is elfogadva tud kompromisszumra jutni

Köszi, iszol valamit? :)

Most akkor ,hogy szurkoljunk?? Hajrá románc?? vagy Gyerünk gyerünk szerelmesek?:))
Egyébként teljesen jól látod a dolgok ezen részét ,és a beírásod is színvonalas.

Ez a meglátogattam a másik hölgyet miközben én őrült szerelmes vagyok, én ezt azért érteni vélem mint férfi :)
Esetleg nem lehet az, hogy direkt fájdalmat akartam okozni valakinek aki biztosan olvassa a beszimet , persze kicsinyes bosszú, de a szerelem ha lángol abból sok furcsaság kisül.

Egy biztos a szerelembe nem fér be az üzlet, ellenben akkor hagyjon fel a hölgy a pályával és miből fog élni?
Azért legyünk realisták ez csak akkor valós elvárás, ha te tudod és akarod biztosítani a megélhetését ameddig nem talál civil foglalkozást, ennek így kell működnie.


Itt azért megfogalmazódnak bennem más kérdések is, ha nem aranyásót talált magának a hölgy akkor hogyan éli meg a jobban be kell osztanom a javakat és függök valakitől effektust, és persze nem azt csinálom és nem akkor amit akarok.
Megtapasztalnak az itt dolgozó hölgyek (nem a hirtelen felindulásból nekikezdtem lányokra gondolok akik kikopnakp fél éven belül), akik sok év munkájával , tapasztalatával kiépítettek egy törzsközönséget ami egy igen jó anyagi és szellemi függetlenséget biztosít. Valljuk be maga ez az "alkalmazkodnom kell" szituáció szerintem sokkal komolyabb problémát jelent, mint az a tény, hogy ki mit csinált előtte. A múltat ha nehezen is, de el lehet fogadni mert ismert, egyik sem szentéletű bárányka, de hogy ki mennyire ismeri magát és tudja vállalni a kapcsolattal járó megalkuvásokat az sokkal problémásabb. Szerintem a férfinak nehéz lesz lemondani a lányok látogatásáról, ha ezt eddig megtette és igényli a változatosságot.
Persze ameddig dúl a szerelem nem fog kívánni mást, de .. csak férfi marad és már van tapasztalata e téren és jó tapasztalata is.
A hölgynek meg a nagy szabadság után az alkalmazkodás és függetlenség feladása lesz a nagy feladat.

Egyszóval ez a dolog szerintem sokkal több problémát okoz mint az, hogy ki milyen státuszban volt eddig, a kérdés az, hogy az előző státuszával megismert előnyökről ki mennyire tud és akar lemondani.

Egyébként a témát úgy gondolom,már teljesen kiveséztük....

Ha már nincs kedve had menjen.Majd ha lesz valami pikáns sztori úgyis elkezd írogatni,mivel birizgálja a fantáziáját a puncivilág!:DD
Ha bizsereg a fórum más is szívesen kapcsolódik be!
Főleg ha jó csajok is hozzászólnak:)DD

Illetve azt mar hallottuk,h kedves toperos1 milyen érzelmeket táplál a hölgy felé,de az nagyon nem mindegy ,hogy ez oda-vissza ugyanolyan mély erzelmek vannak a hölgy felől is! Mert egy megvakult szerelmes férfi sajnos hajlamos többet látni abba ami van,pl .egy rendkívül jól működő kémiába, egy -egy órás mélyenszántó beszélgetésbe ,de az élet ennék sokkal komolyabb, és nem elég ilyen hatalmas változáshoz elég!
Mert ha netán mégsem úgy alakul,es mellette nem talál megfelelő munkát sem,a gyerekek sérülnek ,és en csak 500-m-t költöztem keruleten belül anno,de a dobozolas,és annak a megélése ,h az ember hitt valamiben nem működött ,sebeket hagy,de több ezer km nem játék es nem lehet valaki olyan önző ,h a saját pillanatnyi boldogsáért kockára tegye egy egész család megélhetését! A másik kérdés, h a gyerekek akarnának -e egyáltalán menni???
Sok a kérdőjel,sajnos túl sok ahoz ,h részemről meglépném ezt a lépést! Sajnos NEM!
És igen ,attól,h feladtad a beszámoló ïrást,el tudtál menni egy másik hölgyhöz,úgy,hogy szeretnél vele tervezni egy 'komoly,kozos' jövőt!
Nekem ez zavaros,és az én értékrendembe ez nem fér bele!
Ezzel bizonyítottad,h számíthat rád mindenben,és társa szeretnél lenni a továbbiakban??????
Ha én lennék a szituáció azon szereplője biztos ,h gondolkodási időt adnék Neked,úgy h nem lenne az az ajándék amiért még vendégként sem fogadnának!
Az állítólagos 'tiszta' érzelmeidet és őszinte,komoly szándékaidat mocskoltad be...:(((((
Biztos vagyok benne,h a hölgy nem fogja megírni,hogy ezek a dolgok hogyan játszódnak le benne,de én nagyon -nagyon kíváncsi lennék rá,csak egyerűen mint nő a nőtől!;)
Szép napot

Igen, lényeges kérdés, hogy el tudná-e tartani a lányt családostól, amíg az talál munkát... Meztelen seggel nehéz boldognak lenni. Tettetni persze lehet, de előbb-utóbb problémákat szül a pénztelenség. Az meg, hogy ki hogy tud beilleszkedni egy más életformába, más országban, szintén más kérdés...
Addig, amíg nincs meg valakinek az egzisztenciája, hogy segítse az új családja beilleszkedését, addig kár kivinni őket. Ha valaki látástól vakulásig robotol, annak nem lesz ideje a családjára, abból hamar cirkusz lesz.
Ha meg valakinek kint jó kereseti lehetősége van, az igen nagy marha, ha haza akar jönni...

Igen kedves weathercook,maximálisan egyetértek Veled!
Egy nagyon fontos kérdés van ami több mint karionális!
A hölgy érzései!illetve mélysége! Illetve hogy szerelem,vagy nagyon erős szimpátia!
Mert ez a legfontosabb kérdés amiről nem tudunk semmit!
Csak annyit,h 'aktív várakozás ' belefért eddig ...,:(((((
Nekem nem lenne elég,h valaki 'várjon ' rám amíg hezitalok.....
A hezitálás az ő esetében teljesen érthető,sőtt normalis,hiszen felelőséggel tartozik a gyerkőcök tisztességes felnevelésében!
És egy Nőnek mindig a gyerekei lesznek a legfontosabbak!
Én ha itthon már abban sikerülne elérnem eredményeket,h ne szenvedjenek hiányt semmiben,félre tudnék tenni a taníttatásukra,illetve rengeteg kiadással és felelőséggel jár!
És kiszakïtani őket a jól megszokott közegből,a barátaiktól elszakítani,csak azért mert egy kérdőjelre összepakolni az addigi kis életüket .....
Őszintén egy morálisan egészséges nő ezt nem tenné! Én biztosan nem! Itt van a család,nagyi ,segítség!
Kint meg a bizonytalanság ( munka,mas kuktúra, beilleszkedés , gyerekek egyáltalán szeretnének-e ott élni?! Stb.....
Bocsánat ,és megint az őszinteségem, mindezek tudatában és tényezők mellett,lutrira nem tenném ki a gyerekeimet egy hatalmas változásnak amit akar traumaként is meg tudnának élni:(((((
Plussz toperos1 -nek nem fér bele a feltekenyeg miatt a beszámoló mas MT-től,de a másik oldalt olyan jól sikerült empatikusan megvizsgálni,h majdnem megkérte a másik hölgy kezét!
Inkább ne írtad volna meg!
Az én esetemben ez megerősített volna abban,h megerősítsen abba,h jól vagyok most a helyemen ,itt!!!!!
Egy olyan kérdés amire nem konkrétan anyagi választ szeretnek,de ha a hölgy amíg nem talál kint normalis állást ,tudnál róluk gondoskodi anyagilag????
Szep napot

Megvárhattad volna a reakciót az első mondatra :P

Azért szerintem azzal a hazacuccolással várhatnál még...

Ne már! Kiégtem én is itt, de ne pattanj meg :D

Tudom, hogy nem nekem címezted,nagyrészt egyet is értek veled, de...
Becsületszavamra, most távol áll tőlem a kötözködés. A lila köd, mindenkinek ráhúzódhat a szemére, ez kivédhetetlen. De ahogy a közhely tartja, lakva ismeri meg az ember a másikat és ebben egyáltalán nem releváns, hogy itt ismerkedtek meg egymással vagy az újságosnál. Nagyon egymáshoz kell passzolni minden tekintetben, hogy működjön a dolog. És most itt nem arra gondolok, hogy csak összebútorozás után derül ki, hogy az egyik horkol, a másik a fogát csikorgatja álmában, hanem a lányon/férfin kívül ott vannak/lehetnek mindkettő gyerekei. És a gyerek mindig fontosabb bármilyen kapcsolatnál! Attól, hogy pár dugás jól sikerült, egyáltalán nem biztos, hogy működni fog a dolog. Márpedig a bizonytalant a biztossal - ahogy te is írtad - nem biztos, hogy megéri elcserélni...
A legszebb, hogy próbálunk itt okosakat írni, talán még segíteni is a dilemmában szenvedő úrnak, de igazából a két félen múlik minden.
Az pedig, hogy amíg nincs döntés, jár-e toperos kolléga lányokhoz avagy nem, szintén lényegtelen, tekintve, hogy egyik sem szűzen került a másik bűvkörébe vagy ágyába. Pontosan tudja a kolléga, hogy a hölgy nem raktári anyagkiadó a Baumaxban, ahogy a hölgy is tisztában van vele, hogy nem az Operabálon ismerkedtek meg. Vagy egyszerre, közösen felhagynak mindketten a saját tevékenységükkel vagy pedig nem lesz ebből semmi, bárhogy szurkolunk nekik...

Mégegyszer bocsánat, hogy beleugattam!

Így van! Akár akarjuk, akár nem van, ami életünk részévé válik, akkor is ha beteljesületlen szerelemről van szó. Akárkivel és akárhol.

speger!
Tudod jól ,hogy vannak dolgok amit ,akkor se felejtünk el ha akarjuk.
A lényegi része a dolognak ,hogy le tudjunk mondani az általunk elképzelt illuzióról!!
Mert ami már belátható időn belül nem realizálódik,az értelmét vesztette és a hamis ábrándok ápolása kemény lelki és fizikai megpróbáltatásokkal jár.
Vannak néhányan ,akik szeretnek szenvedni.Ezzel nem igazán tudok érdemben azonosulni,mert számomra a jó és örömteli dolgok a vonzóak!!!

....bocs

Nagyrészt igaza van Lukko kollégának.....
igaz elfelejteni tuti nem lehet (most úgy érzem én sem fogom soha - de soha ne mondd hogy soha), de
addig is el kell tudni engedni.

Ha érdekel a véleményem elmondom!
A szerelem nem beszédtéma és nem üzlet.
Vagy van ,vagy nincs!!
Nem egyezség és megegyezés tárgya. A semmi se számít jobban mint az ,hogy vele lehessek és érezhessem közelségét alapfelállás!, és minden más variáció a lényegi részek elhanyagolása és kikerülése!!
Ha a másik oldalról is fenn áll ugyanez, akkor nem értem a hezitálásod!!?
Ha nem, el kell felejteni bármily fájó, és várni kell az új csodára!!

Kedves Toperos01!

Én már éreztem nem is oly rég szerelmet egy hölgy iránt. Egész mások voltak a körülmények, és ez valahol nagyon messze messze volt innen (sok sok ezer kilométerre messze más kontinensen - egy hosszútávú külföldi melón, volt helyi kolléga). A hölgy is hasonlókat érzett irántam, de különféle okok miatt nem tudott beteljesülni..... El kellett jönnöm abból az országból, arról a kontinensről.................... persze akkor megállapodtunk, hogy tartjuk a kapcsolatot, de Ő egy-két nyulfarknyi üzeneten kívül az emailjeimre nem reagált...... Ahogy értesültem Őt is éppúgy kínozta a dolog. Nem értettem, hogy ha már szerelem nem lehet, legalább miért nem tartjuk a kapcsolatot mint két barát. Rájöttem, úgy nem akarja. Rájöttem legjobbat akkor teszem, ha elengedem.
Más eset mint a tiéd, de annyiban hasonló, hogy nem tudott kiteljesedni. Soha sem tudjuk, ha máshol, máshogy más körülmények között. De nincsen ha.................
Néha még eszembe jut. És ahogy hallottam, én is Neki. De ennyi volt. Kész. Vége. Most nem sokára megint arra a tajékára utazom a földnek, de csak pár napra. Nem megkeressem-e előtte? Azt hiszem, hogy jobb lesz ha nem. Ha meló ügyben összefutunk az más dolog persze. De jobb lesz tényleg ha nem üzenek, hogy megyek.